Idő:

Alapítva 2000-ben

VÁRHEGY - a falu legmagasabb pontja. Eredetileg földvár volt itt. SÁRI-PATAK - Kéménd és Bény között - több malom volt rajta. PATÁCSOK - ma szántó és rét nádfoltokkal, védett terület. BÁNOM - új telepítésű szőlő, régen mágnások szőlője volt, megvették, majd megbánták a vásárt. PUSZTAFALU - valamikor falu volt itt, de elhagyták. ÖRDÖNGÖSÖK - déli fekvésű meredek hegyoldal. SZIGET - sziget a Garamban a hídtól délre, régen több malom is működött itt. PÁRISI-CSATORNA - nevét egy Páris nevű vízmérnökről kapta.
Ma lakosainak száma 1563, ebből 1424 magyar, 105 szlovák a többi egyéb nemzetiségű. Kiterjedése 2805 hektár, ebből 2191 hektár mezőgazdasági művelésre alkalmas. A falu legmagasabb pontja a Várhegy - a Garam felé meredeken lejt. Egyes vélemények szerint földvár volt itt, amelyet az avarok hordtak össze. A falu előző helye a Pusztafalu néven ismert dűlőn volt.
Kéménden élénk kulturális élet folyt. Példa erre az olvasókör, az Önkéntes Tűzoltó Testület. Tagjai színdarabokat tanultak be és adtak elő. A II. világháború után a CSEMADOK is bekapcsolódik a falu kulturális életébe. Régi hagyománya van a futballnak is, a szakosztály a mostoha anyagi körülmények ellenére is tevékenykedik.

A falu ismert népviselete a kurta-szoknya, amely a környék további 6 falujára is jellemző. Ma már csak folklórünnepélyek alkalmával viselik. Néptánca a "sallai verbunk".
A környéknek egykoron élénk volt az árucsere forgalma. A hegyekből épületfát, fazekasárut és gyümölcsöt hoztak; a síkságról gabonát, zöldséget. Jelentős volt az állattartás. Kéménd az állatkereskedelem egyik fontos felvásárló helyének számított. A község földrajzi adottságai nagyon jók. Kiváló gabonatermő-vidék. Régebben kendert is termeltek itt. Erről a Garam partján még ma is egy Kenderláb néven ismert terület tanúskodik. A Garam árterületein sok fűzfa nőtt, vesszejük a kosárfonás alapanyagául szolgált. A bal parton húzódó dombokon tölgyesek és akácosok tüzelőt, szerszámfát, szőlőkarót adtak. Az akácerdő kedvezett a méhészeknek is. A Garam folyó szintén sokoldalúan volt kihasználható: bőséges halállománya sajnos már a múlté. A Garam hídján át eljutunk a dombos részre - az Iszomfaluba. Az itteni szőlőkben megterem a gyümölcs is. A falutól délre található védett terület a Sósok. E terület különleges és ritka növényzetéből figyelmet érdemel, pl. a vasvirág.
Kéméndnek van vasútállomása, postája, orvosi központja, melyben két körzeti szakorvos, gyermekorvos és fogorvos működik. Mindehhez gyógyszertár is tartozik. A falunak van nyolcosztályos magyar és négyosztályos szlovák iskolája, kultúrközpontja, könyvtára és sportpályája.
A községben, 1957-ben - második nekifutásra - megalakult a mezőgazdasági szövetkezet. 1970-ben a lakosság munkaképes részének még 43,7 százaléka dolgozott itt. Ma már nagyon mostoha körülmények között folyik a termelés. A faluban kevés a vállalkozó. Néhány üzleten kívül mezőgazdasággal és virágkertészettel foglalkoznak. Megtalálható itt még egy ritka szakma - a kisüzemi fémkohászat - képviselője is. Újabban az érsekújvári székhelyű pékség nyitott itt egy kisebb üzemet. Kevés a szolgáltatás, hiányoznak a szakemberek. Így éli a község mai hétköznapjait.

1

62 férőhely

231 fő

3 modern mondható gép,

1 tűs nyomtató, 2 tintasugaras

3 - 6 orvos

    1872

     1805

A gazdaságilag aktív lakosság száma:

A lakosság összetétele korcsoportok szerint:

A község ház- és lakásalapjának adatai:

Házak száma összesen:

a tartósan lakott házak száma:

Lakások száma összesen:

a családi házakban:

A tartósan lakott lakások száma:

Az adatok helyességéért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.

^