A falu címere

A korai történelem szemszögéből Bény község a legjelentősebb területegységeinkhez tartozik. A legrégibb történelmi időktől fogva állandóan (megszakítás nélkül) lakott település. Rendkívüli figyelmet érdemel a 9. és 10. századból származó római-barbár település, a 11-14. századból származó sáncok és árkádok, a 12. században épült Tizenkét Apostolnak felajánlott (felszentelt) román stílusú rotunda (körtemplom), valamint a 13. század elején épült Szűz Mária templom.

Eredetileg két Bény létezett. Erről az első írásos emlék 1135-ből származik. Az 1349-es év mint Felső-Bényt említi Kis Bény megnevezéssel. Alsó-Bény vagy Nagy Bény megnevezéssel először 1401-ben találkozunk. (Esztergom Vármegye Monográfiája ennek ellenkezőjét állítja). A jelenleg hozzáférhető irodalmi források nem egységesek annak megítélésében, milyen történelmi események vonatkoznak Kis illetve Nagy Bényre. Ezeket az ellentmondásokat részben feloldja a két község szimbóluma, amellyel közelebb is megismerkedünk az egykor két önálló község történelmének elemzésénél.

Kis- és Nagy Bény önállóan fejlődött a 19. századig, melynek második felében megkezdődik a két község egyesítése. Először egy ovális közös bélyegzőt kezdtek használni, amelyen még fel van tüntetve mindkét község. A bélyegzőn az a felirat olvasható: "NAGY ÉS KIS BÉNY KÖZSÉG PECSÉTJE". Megtaláltuk ezt az 1879-1885-ös évekből származó írásokon (okmányok). 1887-ben Kis és Nagy Bény érthetetlen okokból további ovális bélyegzőt készíttetett, amely az előzőtől csak abban különbözik, hogy a szövegből elhagyták a csillagocskákat és a szöveg nem körbe van feltüntetve, hanem három sorban.

A két község egyesítésére 1898-ban került sor. Közös Bény megnevezést kezdték használni, amely megnyilvánult az új, ovális bélyegző szövegében is, mit megtaláltunk az 1898-1903-as évekből származó okmányokon. Az új bélyegző szövege: "BÉNY KÖZSÉG PECSÉTJE".

Kis Bény az eredetileg egy Bényből valamikor 1349-ben különült el. Biztosan már a gótika időszakában önálló elöljárósága és saját címere volt. Az eredeti bélyegzőt nem ismerjük. Csak a 17. századból származó bélyegző lenyomatát találtuk meg. Közepében kéttornyú bazilika van vésve, felső részében körfelirat: "SIGILVM KIS BINIENSE". Ezeket a bélyegzőlenyomatok az 1768-1853-as évekből származó okmányokon találtuk. A bazilika, tehát az egykori Kis Bény határában van. Feltételezzük, hogy a község ezt a bélyegzőt 1898-ig használta, azaz a Nagy Bénnyel való egyesülésig.

Nagy Bényről, mint önálló községről az első írásos emlék 1401-ből származik. A 17. századból származó bélyegző szerint a község földesúri függőségben volt az esztergomi érsekséggel (káptalan). A bélyegző mezőjében ugyanis Szent Béla -- az esztergomi káptalan patrónusa -- van vésve. Azonosságát kifejezésre juttatja a bélyegző körírása: "+SANVTVS+ALBERTVS". Jobb kezében pásztorbotot, bal kezében pedig kelyhet tart. A szent két oldalán öv magasságában a község nevének rövidítése: N(agy) B(ény). A bélyegző lenyomatát az 1833-as és 1859-es évekből származó okmányokon találtuk. Feltételezzük, hogy a község ezt a bélyegzőt 1898-ig használta, azaz a Kis Bénnyel való egyesítésig.

A zöld címerpajzs alsó pereméből ezüst püspök emelkedik ki, négyágú arany kereszttel, arannyal szegélyezett, ezüst süveggel. Nyújtott jobb kezében arany pásztorbottal és arany kehellyel kinyújtott bal kezében. Mögötte magasodik az ezüsttel befedett (tetőzet) két tornyú bazilika (templom) arany homlokzata.

L. még Bény történelme